Kvalifikált szakemberek: csak idő kérdése a tömeges elvándorlás

2012. március 5.

Keresik a magyarokat

Először is, a pontosítás kedvéért, az általam felvetett minőség alatt versenyképes felsőfokú végzettséggel rendelkező, nyelvet (esetleg nyelveket) beszélő, legalább 5, inkább 10 év tapasztalattal rendelkező társadalmi réteget takar. Hogy ez a hazai réteg keresett, azt mutatja nemcsak a többek között a tudás-intenzív iparágak hazai térhódítása (IT - szoftverfejlesztés, tesztelés, szolgáltatások; autóipar - már nem csak a termelési, hanem fejlesztési tevékenységek megjelenése, telekom, szolgáltató központok elterjedése, stb.), hanem az a tény is, hogy az ilyen munkaerőre szakosodott személyzeti tanácsadó cégek megbízási volumene a soha nem látott - kedvező magasságú - szinteken mozog. Tehát itthon elsősorban a multik a "vevők" - ugyanakkor a multik "kitermelik" soraik közül a fejlődő hazai kis- és főleg középvállalati körök közép- és felsővezetőit is.

Azonban a kereslet természetes módon akadálytalanul áramlik át az országhatárokon - jelenleg még nagyrészt csak egy irányba, tehát kétirányú kiegyenlített áramlásról nemigen beszélhetünk. Hiszen amíg a külföldi ajánlatok mennyisége ugyancsak sosem látott szinten mozog, addig a munkaerő áramlása komoly akadályokba ütközik.

Nő a feszültség

Mérnöki logikával azt mondhatnánk, hogy létrejött és jelenleg is fennáll egy komoly feszültség az említett kvalifikált szakemberek bérezése tekintetében a nyugat-európai országok és például Magyarország között. És mint tudjuk, ha a feszültség egy bizonyos szintet elér, akkor a szigetelés "átüt", vagyis megindul az áramlás. Úgy tűnik, a feszültség még nincs a csúcspontján, holott szakmától és tapasztalattól függően 3-4-szeres vagy akár ezt is jóval meghaladó (a legkurrensebb szakmákban, mint pl. az IT) akár 8-10-szeres is lehet a különbség. Franciaországban egy pályakezdő pénzügyes már 1999-ben havi 3000 eurónak megfelelő havi bért vihetett haza, jelenleg Németországban 4000 euró körül alakul egy pályakezdő mérnök fizetése (PhD-vel ez elérheti az 5-55000 eurót is), tehát már ezekben a kategóriákban felfedezhetjük a 3-4-es szorzót.

Azokban a szakmákban, amelyekben a bérezési feszültség magasabb, megindult a munkaerő vándorlása (ide sorolhatjuk egyébként a nem vagy kevésbé kvalifikált munkavállalói köröket is, így a betanított munkát, segédmunkát vagy szakmunkát vállalókat is). Az informatika, nemzetközi marketing, értékesítés, gyártás, és szélesebb körben a vezetői munkakörök egyértelműen azok a területek, amelyeken a magyar munkaerő komolyabb volumenben megjelent külföldön is.

"Bevállalós" munkások - óvatos értelmiség?

Azt mondhatnánk, hogy másként tekint a külföldi munkavállalás lehetőségére a kvalifikált réteg és a fizikai munkát végzők sokasága: ez utóbbi ugyanis hamarabb bevállal egy komolyabb döntést és megy ki külföldre, akár még biztos álláslehetőség ismeretének híján is, és szélesebb körű családi támogatás nélkül is - majdcsak lesz valami. Ezzel szemben a másik kör mélyebb átgondolást tart szükségesnek, esetlegesen szélesebb egyeztetést, amelynek így az egyéni karrier gyakran az áldozatául esik.

Fizikai helyett mentális akadályok

Azt nyomban felfedezhetjük, hogy a határokon átívelő munkavállalásnak ma már nincsenek fizikai akadályai. Egyedül mentális akadályokkal kell megküzdenie a munkavállalóknak, és a helyzet az, hogy ezek leginkább saját fejben keresendők.
Amíg a szükség (ahogy a bölcs mondás is tartja) "megoldja" a helyzetet és kikényszeríti a döntést a munkásrétegből, addig korántsem ekkora a szükség a tanultak körében.

Mielőtt bárki félreértené: nem a külföld mellett kampányolok - a józan észt részesítem előnyben. Hiszen ha egy villanyszerelő vagy vízvezeték-szerelő nem kap idehaza állást, de tárt karokkal várják Németországban, akkor a legtöbb jó, ha fogja magát és lép. Ugyancsak igaz, hogy a külföldön állást vállalók egy jó része később idehaza folytatja karrierjét, magával hozva egy új kultúrát, egy általában építő, haladó szellemiséget, amely az ország javára válhat.

Mi lehet mégis az, amely megmozdíthatja a szakembereket? Az anyagi motiváción túl elsősorban az imént jelzettek. Egy új gondolkodásmód, szemlélet és munkakultúra megtapasztalása, amely új nagyságrendekbe helyezi a gondolkodást (a munka- és projektvolumenek nem összehasonlíthatók); vállalkozások fejlődés iránti kényszeréből a munkavállalók felé közvetített fejlődés iránti igény, amely előbb-utóbb belső igénnyé alakul. Az érzelmek uralkodása helyett az értelem előnyben részesítése és alkalmazása. A problémák vizsgálgatása helyett a megoldások felkutatása.

Tehát a kiút a gondolkodásmódban keresendő, és mindazok a megoldások, amelyek kiutat kínálnak a jelen helyzetből és egy építőbb, támogató-együttműködő gondolkodásmód felé vezetnek, jelentik a jövőt.

Kié a legjobb munkaerő?

Megítélésem szerint a hazai vállalkozások hosszú távon akkor lesznek sikeresek és eredményesek a kvalifikált szakemberek megtartásában, ha számunkra képesek megteremteni ez előzőekben felvázolt gondolkodásmód elsajátításának lehetőségét. A jó példa talán a legjobb - még ha nem is a legegzaktabb - módja a személyes fejlődésnek, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a külföld egyre inkább elszipkázza a magyar tudást. Ehhez azonban szükséges a fentiekben kifejtett gondolkodásmód tudatos alkalmazása és a vállalati, vezetési kultúra ilyen irányú fejlesztése a hazai vállalkozásokban. Ahogyan a külföldi munkavállalás fejben dől el, ez a kérdés is, csak éppen a vállalat "fejében", azaz a vezetésben.

Tokár Péter
ügyvezető igazgató
TESK Tanácsadó Kft

Forrás: www.mfor.hu

A külföldi munkavállalás buktatói

2012. március 13.

A szebb jövő reményében egyre többen próbálkoznak meg külföldön munkát vállalni. Az alábbiakban internetes fórumokon talált és külföldön élő ismerőseim tapasztalatait osztjuk meg olvasóinkkal.

Körkérdés rovatunkban a legtöbben, ha külföldön kellene munkát vállalniuk, Svájcot választanák, azt viszont tudniuk kell, hogy itt fontos az előzetes kapcsolatépítés, vagyis a spekulatív jelentkezés a nyerő. Az alpesi országban azt tanácsolják, hogy az önéletrajz elküldése után érdemes telefonon érdeklődni a részletekről. A britek viszont a részletekre, a képességekre és a versenyre koncentrálnak a felvételkor. Ezt kell tükröznie az önéletrajznak is. A németeknél pedig az önéletrajznak szigorúan kronológiai sorrendet kell követnie. Az olaszoknál a legfontosabb a megjelenés, tehát képesség ide, képesség oda, ha valaki nem összeillő táskát és cipőt visel, vagy netán a férfiak esetében ízléstelen a nyakkendője, máris mínusszal kezd az állásinterjún. Az osztrákoknálportugáloknál fontos, hogy van-e valakinek jogosítványa, így ezt semmiképp se hagyjuk ki az önéletrajzból. A belgáknál nagyon fontos a nyelvtudás, mivel a francia és a flamand is használatos. Egy francia nyelvű önéletrajz nem biztos, hogy nyerő lehet egy flamand cégnél. hasonlóan fontos a megfelelő öltözet, de a pontosság is, így nem tanácsos késve érkezni a megbeszélésre. A

Horvát Ferenc (Szlovénia) szerint náluk nagyon fontos a diploma, és fontos az is, hogy legyen papír a nyelvtudásról is, de általában az állásinterjúkon a kommunikáció is idegen nyelven folyik, azaz úgy is, főleg ha valamilyen nemzetközi cégről, illetve tevékenységről van szó. És természetesen a külsőre itt is odafigyelnek.

A magyarországi Gál Anita korábban dolgozott az USA-ban is, jelenleg pedig Franciaországban él.

- Az USA-ban még tanulóként voltam kint. Volt egészségbiztosításom, diákvízumom és lakás is várt, mire kimentem. Van lehetőség feketemunkára is, biztosítás nélkül, de ez nagyon kockázatos, mert óriási összegeket kell fizetni annak, aki itt kórházba kerül. Én egy napot töltöttem kórházban, amiért, ha nem lett volna biztosításom, 3000 dollárt kellett volna fizetnem. Egyébként az emberek kedvesek, és én azt tapasztaltam, hogy a külföldi munkást is megbecsülik, ha az jól végzi a dolgát. A nyelvet elég alapszinten beszélni, még a nyelvtan sem fontos. Franciaorszagban ezzel szemben minden másképp működik. Nagyon szigorúan ellenőrzik a törvények betartását, úgyhogy csakis érvényes papírokkal érdemes munkát vállalni. A másik a nyelvtudás, nem toleránsak, ha nem beszéled jól a nyelvüket, és elég nagy a diszkrimináció a külföldiekkel szemben, ezt francia ismerőseimtől hallottam, szerencsére ilyent én nem tapasztaltam. A kettőt összevetve: ha az USA-ba csak úgy esel ki, akkor is találsz munkát, Franciaországot viszont ismerős/ismeretség nélkül kerülje el mindenki - mondja Anita.

Természetesen mi senkit sem biztatunk külföldi munkavállalásra, a fentiek inkább az ottani nehézségekre próbálják felhívni a figyelmet.

Forrás: huncro.hr

Több száz orvos specialista kért külföldi munkavállalásit

2012. február 21.

Csaknem kétszáz, hiányszakmában dolgozó szakorvos kérte tavaly a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt.

Tavaly csaknem kétszáz olyan szakorvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, akinek a szakterülete Magyarországon már így is hiányszakmának számít - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) által rögzítettadatokból.

A szakmai szervezetek állítása szerint Magyarországon egyre csökken az orvosok száma, becslések szerint már a 28 ezret sem éri el. Az EEKH statisztikái szerint közben évről évre nő a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt kérelmező orvosok száma. Míg 2009-ben 887, 2010-ben 1111, tavaly már 1200 orvos számára állították ki a külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt.

A tavalyi kérelmezők közül 651-en általános orvosdoktori oklevéllel rendelkeztek, a szakorvosi képesítése 549 embernek volt meg. Közülük 195-en - vagyis az összes szakorvos kérelmező több mint harmada - pedig olyan területeken szereztek szakképesítést, amelyeket Magyarországon már így is a hiányszakmák közé soroltak.

Forrás: MTI

A legtöbben, 45-en az aneszteziológia és intenzív terápia területén szereztek szakképesítést. Mellettük 34 az ortopédia-traumatológia, 26 a csecsemő- és gyermekgyógyászat, 23 a radiológia, 20 a patológia, 19 a pszichiátria, illetve további hiányszakma területére szakosodott orvos gondolkodott tavaly külföldi munkavállaláson.A szakorvosok közül még csaknem 60 belgyógyász, több mint 50 háziorvos, több mint 40 sebész, valamint 20 kardiológus döntött úgy tavaly, hogy esetleg külföldön vállalna munkát.

Az EEKH adataiból ezen felül az is látszik, hogy a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiállítása az év második felében jelentősen emelkedett. Míg januárban 60-an, áprilisban 59-en, de még júniusban is csak 82-en, júliusban már 151-en, augusztusban 129-en és szeptemberben is 128-an kérték ezt az engedélyt. A kiállított bizonyítványok száma 2011-ben az év első hat hónapjában egyszer sem érte el a százat, az év második felében viszont mindig ennél több volt.

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg az EEKH-t, hogy a Népszabadság múlt csütörtöki számában egy felmérésre hivatkozva azt írta: havonta száz orvos távozik Magyarországról, a frissen végzettek csaknem harmada már munkába se áll Magyarországon. A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen mentek nyugdíjba vagy haltak meg, mint ahány frissen végzett a helyükre került. Csak 2006 és 2010 között négyezerrel csökkent a hazai orvosok száma.

A cikk azon állításával összefüggésben, miszerint "a távozókat az sem kedvetleníti el, hogy az igazolásokért az eddigi 42 ezer forint helyett januártól már 99 ezret kérnek a hatóságok", Rikker Nándor, az EEKH megbízott főosztályvezetője azt közölte: az igazolások kiállításának igazgatási szolgáltatási díja igényelt hatósági bizonyítványonként ebben az évben 19500 forintról 23250 forintra emelkedett. Ez pedig ha átlagosan úgy számolják, hogy egy ember kétféle hatósági bizonyítványt igényel, akkor az 39 ezerről 46500 forintra történő emelkedést jelent, szemben a cikkben említett 42 ezerről 99 ezer forintra emelkedéssel - jegyezte meg a főosztályvezető.

Oldal: HÍREK MUNKAVÁLLALÓKNAK külföldön
CÉGLISTAPANASZ - CÉGEKRE Munkavállalóktól - megtörtént esetek - írj Te is! - © 2008 - 2024 - ceglistapanasz.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat