CÉGLISTAPANASZ - CÉGEKRE Munkavállalóktól - megtörtént esetek - írj Te is!

Átvertek egy CÉGNÉL ahol dolgoztál? Csalódott vagy? Úgy érzed igazságtalanság ért? Vagy csak informálódni szeretnél, mire számíthatsz? Megpróbálunk segíteni és mi is kérjük, osszd meg velünk negatív tapasztalataidat!

Mik a lényeges pontok az új Munka Törvénykönyvében?

2012. 03. 11.

A 2012-es év első törvényeként került kihirdetésre a foglalkoztatás alapvető szabályainak új törvénye, hivatalos megnevezése szerint a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Innentől mi is, és a gyakorlat is úgy hívja: az új munka törvénykönyve. Hatálybalépésének időpontja 2012. július 1-e, a törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik.

A munka világában jogok és kötelességek is vannak, amikkel nem árt tisztában lenned, akár a munkavállalás előtt állsz, akár már dolgozol. Összeszedtünk pár lényeges változást érintő szabályozást az új Munka törvénykönyvéből, amikről jó, ha te is tudsz.

Mit von maga után, ha te, mint beosztott, önkényesen távozol a munkahelyedről, és mikor vagy köteles megtagadni az utasítást az új munka törvénykönyve szerint?

Munkát nem végzel ugyan, de köteles vagy rendelkezésre állni, mint munkavállaló, aki megtagadta munkáltatója utasításait. Munkavégzési helyedet nem hagyhatod el, várakoznod kell a munkaadód jogszerű utasítására. Amennyiben az utasítás teljesítését megtagadod te mint beosztott, és önkényesen távozol munkahelyedről, az a munkaviszonyod azonnali hatályú megszüntetését is maga után vonhatja.


A tényleges munkavégzésen kívül munkában töltött időnek számít az új Munka törvénykönyve szerint a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés alóli mentesülés, a szabadság, valamint a szülési szabadság. De pontosan hogyan változik a szabadságra jogosító idő júliustól az új Munka törvénykönyve szerint? Szabadság naptári évenként, az eddiginél szűkebben értelmezve a munkában töltött idő alapján illet meg téged, mint munkavállalót. A munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés alóli mentesülésen, a szabadságon, valamint a szülési szabadságon kívül szintén munkában töltött időnek számít a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, illetve naptári évenként a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség.


A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni azokat az intézkedéseit is, amelyek a családi életed és a munkatevékenység összehangolását érintik. Az üzemi tanáccsal történő véleményeztetés körébe tartozhatnak a „védett" munkavállalókat - például a kismamákat és gyermeküket egyedül nevelő munkavállalókat - érintő intézkedések, a pihenőnapokra, szabadnapokra eső vállalati eseményekről való egyeztetések és a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó vállalati elképzelések. Az új jogszabály szerint a gyermekek után járó pótszabadság ettől az évtől mindkét szülőnek jár, vagyis a gyermekek tizenhat éves koráig mindkét szülő jogosult az alapszabadságon túl a teljes pótszabadság igénybevételére is.


Kiegészültek a munkaviszony létesítésének szabályai is. Ha korlátozottan cselekvőképes személy vagy, akkor a munkaszerződésed megkötéséhez, módosításához, illetve a megszüntetéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.


Megváltozott a nyugdíjas fogalma is. Pontosították a törvényben a nyugdíjas fogalmát, összhangban a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabállyal. Megszűnt az előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) nyugdíjon, a szolgálati nyugdíjon, a korengedményes nyugdíjon, a más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátáson, avagy a rokkantsági nyugdíjon alapuló nyugdíj fogalom. Az emelt szintű végkielégítés ennek megfelelően a jövőben már csak annak a munkavállalónak jár, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondása miatt. Ugyancsak e munkavállalók esetében tekinthet el a munkáltató a rendes felmondás indokolásától is.


A szülési szabadságra vonatkozó szabályok is módosultak. A szülési szabadság kiadásában a feleknek kell megállapodniuk. Ha nem állapodnak meg, akkor úgy kell kiadni, hogy a szülés várható időpontja elé legfeljebb négy hét essen. A szülési szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, vagyis a munkavállaló által a szülési szabadság megkezdéséig megszerzett jogok a szülési szabadság végéig változatlanok maradnak, és a szülési szabadság lejártát követően érvényesíthetők lesznek. Szülési szabadság mostantól fogva annak a nőnek is jár, aki örökbefogadási szándékkal vesz nevelésbe egy gyereket.


A munkaidő-kedvezményről. A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás, illetve a munkavégzési kötelezettség alól arra az időtartamra, ameddig különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a távolléte. Erre az időtartamra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Forrás: Hotdog.hu

Régiós bérkülönbségek: a budapestiek akár 100 ezerrel többet vihetnek haza

A fővároson kívül a győri és komáromi régió mellé Fejér megye lépett elő a legjobban fizetett megyék közé. Továbbra is Békés és Nógrád megyében éri meg legkevésbé munkát vállalni. Az ország legrosszabbul fizetett régiójában az előző évhez képest tovább csökkentek a bérek, így a budapesti átlagbérek több, mint 100 ezer forinttal haladják meg a nógrádi fizetéseket. Hirdetés A Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés alapján az országos bruttó átlagfizetés 2011-ben Magyarországon 212 600 forint volt. Nem meglepő módon a legtöbbet a fővárosi munkavállalók kapták: az ottani átlagbér 263 ezer forint volt tavaly.

A 200 ezer forintos határt Budapesten kívül tavaly mindössze három megye lépte túl: Komárom-Esztergom megyében 212 800 forint, Fejér megyében 208 400 forint, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 204 500 forint az átlagfizetés. Ezeket a béreket megközelíteni csupán a Vas megyei (197.500 forint), a Pest megyei (195.200 forint), valamint a Veszprém- (191.200 forint) és Heves megyei (190.300 forint) fizetések tudták. Továbbra is Békés és Nógrád megye az ország legrosszabbul fizetett régiója: az előbbiben 158 900 forint, utóbbiban pedig 150 400 forint a bruttó átlagfizetés. Az ország többi megyéjében átlagosan 160 és 170 ezer forint körül mozogtak a bérek.

A felmérés adatai szerint az előző évhez képest 2011-ben a legnagyobb növekedést Fejér megye érte el, ott ugyanis átlagosan 8 százalékkal növekedtek a bérek, így ez a régió az ország harmadik legjobban fizetett megyéjévé léphetett elő. Éves szinten 7 százalékkal növekedtek Veszprém megyében is, 6 százalékos volt a növekedés Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében, Hajdú-Bihar megyében pedig 5 százalékos béremelkedés volt mérhető. Ugyanakkor jelentősen 8 százalékkal csökkentek az átlagfizetések Nógrád megyében.

A cégnagyság szerinti összehasonlítás is tartogat érdekességeket: az talán nem meglepő, hogy akár kis- és középvállalkozásról, akár multinacionális cégről beszélünk, minden esetben a budapesti bérek a legmagasabbak. Viszont a nagyvállalatok országszerte is jobban megfizetik a dolgozóikat: a 250-1000 főt foglalkoztató cégek esetében ugyanis Győr-Moson-Sopron, Zala, Pest, Vas, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Somogy, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Tolna megyében is 200 ezer forintot meghaladó átlagbérek mutatkoztak. Ezeknél a cégeknél szintén Nógrád megye az utolsó, átlagban 170 ezer forintos fizetéssel.

A legalább 50 alkalmazottal dolgozó középvállalkozások esetében már csak a Budapesti és Pest megyei bérek lépik túl a 200 ezer forintos határt. A kevesebb, mint 20 munkavállalóval rendelkező cégek esetében a legtöbbet a Győr-Moson-Sopron (170 ezer forint), a Hajdú-Bihar (167 ezer), Fejér (163 ezer) és Komárom-Esztergom megyei (161 ezer) munkaadók adják, a többi megyében 130-140 ezer forint közötti összeget fizetnek átlagosan.

2012. március 19. forrás: privatbankar.hu




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 21
Heti: 92
Havi: 474
Össz.: 169 298

Látogatottság növelés
Oldal: HÍREK MUNKAVÁLLALÓKNAK Magyarországon
CÉGLISTAPANASZ - CÉGEKRE Munkavállalóktól - megtörtént esetek - írj Te is! - © 2008 - 2024 - ceglistapanasz.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »